Úgy érzem, a nyári semmittevés után igencsak beköszöntött a rohanás és a dolgos hétköznapok rég nem látott rendszere. Legalábbis abból ítélve, hogy az egyetem első 2 hetében majd' kipurcantam, a harmadik hétre nagyjából rendeződtek a dolgaim, viszont akkor meg már bevállaltam egy telekomos oktatást, csütörtöktől vasárnap 8-16 óráig (ami azt jelenti, hogy hatkor kelek), információáradat a javából. Ezzel nem is lenne baj, de múlt héten OKJ-s vizsgám volt, péntek-szombat, már össze-vissza beszéltem, annyira fáradt voltam, ezen a héten meg ugye jött ez. A jövő hét ugyan úgy fog zajlani, mint a mostani, már most várom, hogy legyen vége, és szusszanhassak egyet. Nem panaszkodom, még bírom, csak hirtelen és nagy változás ez nekem.
Itt az egyetem, ez is egy új közösség (mármint a telekomos), viszont tulajdonképpen azt vettem észre, hogy teljesen egyedül vagyok, senkit nem ismerek, és megint visszaestem abba a kategóriába, hogy elsőre engem negatív személyként ítél meg mindenki, a klikkek, körök pedig úgy alakulnak, hogy sehova nem "férek be". Szóval kb. megint az van, mint gimiben, hogy viszem a kis könyvecskémet, és elvagyok magamban szünetben/óra előtt. Mondjuk szerencsére annyi dolgom van, meg folyamatosan rohanok, hogy nem stresszelek ezen annyit, mint eddig, de azért na, néha szíven vág a dolog.
+ mára szerencsére más ismerőseim is vannak, olyanok is, akiket barátnak nevezhetek. Csak Murphy bácsi törvénye, hogy szökőévente egyszer sikerül találkozni (=értsd: én inkább a sokszor kicsi elvén működöm mint hogy egyszer rendesen)
Szerdán pedig meguntam, hogy a hajam olyan, mint egy óvodásé, akinek bili alakban nyesték meg, így frufrut vágtam ismét, az oldalt rövid részeket is kivágtam belőle. Így elég érdekes lett az egész, és majdnem a fél fejem frufru, de legalább így nem kell csatolgatni minden áldott nap. Sőt, ma már elválasztottam megint, igaz, így is érdekes, de nem vállalhatatlanul szar. És különben is, 1-2 hónap, és visszanő, a haj az csak haj, nem maradandó egy-egy félresikerült frizura. Ezen a téren bátor vagyok, és szívesen kísérletezek, habár a legtöbb saját kezű hajvágásomat a kényszer szüli, vagy egy hirtelen ötlet. A ha már lúd, akkor legyen kövér esetében a kövérséget az adja, hogy eddig idencsak tartottam a piros rúzstól, mostanában pedig az esetek nagy többségében az után nyúlok, ha a számról van szó.
Lorde - Pure Heroine. Mostanában ezt hallgatom sokat (meg nyáron és tavasszal, plusz tavaly télen). Lorde-ot lehet szidni - elsőre én is azt tettem -, viszont valahogy a szívemhez nőttek a dalai, Klisé vagy nem, néha belefér.
Looks familiar.
Will you?
+ mára szerencsére más ismerőseim is vannak, olyanok is, akiket barátnak nevezhetek. Csak Murphy bácsi törvénye, hogy szökőévente egyszer sikerül találkozni (=értsd: én inkább a sokszor kicsi elvén működöm mint hogy egyszer rendesen)
Szerdán pedig meguntam, hogy a hajam olyan, mint egy óvodásé, akinek bili alakban nyesték meg, így frufrut vágtam ismét, az oldalt rövid részeket is kivágtam belőle. Így elég érdekes lett az egész, és majdnem a fél fejem frufru, de legalább így nem kell csatolgatni minden áldott nap. Sőt, ma már elválasztottam megint, igaz, így is érdekes, de nem vállalhatatlanul szar. És különben is, 1-2 hónap, és visszanő, a haj az csak haj, nem maradandó egy-egy félresikerült frizura. Ezen a téren bátor vagyok, és szívesen kísérletezek, habár a legtöbb saját kezű hajvágásomat a kényszer szüli, vagy egy hirtelen ötlet. A ha már lúd, akkor legyen kövér esetében a kövérséget az adja, hogy eddig idencsak tartottam a piros rúzstól, mostanában pedig az esetek nagy többségében az után nyúlok, ha a számról van szó.
Lorde - Pure Heroine. Mostanában ezt hallgatom sokat (meg nyáron és tavasszal, plusz tavaly télen). Lorde-ot lehet szidni - elsőre én is azt tettem -, viszont valahogy a szívemhez nőttek a dalai, Klisé vagy nem, néha belefér.
Looks familiar.
Will you?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
What do you think? :)